6. nap

Amire vártunk, amiért izzadtunk, amiről álmodtunk, amióta csak a túrára készülünk végre itt van: a delta és a tenger a maga egyedülálló szépségében.

Észre sem vettük s egy hét lassan eltelt s elértünk a célunkat. Itt a tenger előttünk, a homok a lábunk alatt, a szél hűsít, pihenünk és ennél jobb már nem is lehet.

A délelőtti beszámolónk óta utaztunk kb. 4 órát hajóval, s most már azt is megállapíthatjuk, hogy a hajózás is, mint az autózás sokkal fárasztóbb, mint a biciklizés és százszor unalmasabb.

Sulinán szálltunk ki s egy gyors étkezés után türelmetlenül elindultunk, hogy megkeressük a mai táborhelyünket.

Átkeltünk a Dunának egyik ágán, ahol a Fekete tengerbe ömlik, fejünk felett tartva a bicikliinket,(nem kell megijedni, csupán derékig ért), majd amíg Zsolt és Ady előrementek megfelelő helyet találni a ma éjszakára, szó nélkül s szinte mindenki egyszerre a habokba vetette magát.

Megnyugtatásként mondjuk, hogy ezen a részén a tenger tényleg csak kb. 50 méter után mélyül, addig csupán térdig érő.

Most már letáboroztunk, a bicikliinket lefektettük, ma már ők sem gurulnak tovább, s mi már talán a második fürdőzésünkön is túl vagyunk.
Túlzások nélkül mondjuk, hogy ez az élmény megért mindent, s talán ha most csak annyit látunk belőle, hogy eljöttünk a Duna találkozásához a tengerrel biciklivel, biztos vagyok benne, hogy amikor hazaérünk büszkeséggel fog eltölteni, hogy képesek voltunk erre a teljesítményre.
Azt már nem is említem, hogy jól vagyunk, az talán kevés is kifejezni ezt az állapotot, nagyon nagyon jól vagyunk. A mai napon sem történt semmi baleset, Anti is már viselkedik, s megmutatta, hogy a kemények közé tartozik, csupán azért esett el első nap, mert ebből hagyományt akar teremteni (tavalyi túránk első napjának az első óráiban esett el).

Most már rengeteg képpel is szolgálhatunk, gyönyörködjenek bennük, mi át is éljük.
Sok szeretettel üdvözlünk mindenkit a Fekete tenger egyik legcsodálatosabb (lakatlan) partjáról, holnap ismét jelentkezünk, addig teljes mértékben minden percét szeretnénk élvezni az ittlétünknek.

Üzeneteink:

PP: Szeretem a hullámokat!!!!
Huni: ÚSZUNK. Végre hullámzik a tenger!
Zoli: Megérkeztünk, minden OK, kicsit sokan vagyunk a sátorban.
Ági: Megérkeztünk! PUSZIIIIII!!!
Sándor: Muhahahaha!!! Még nem érzem teljesen a dolgok súlyát, de nagyon vagány.
Lehel: Szuuuper jól vagyok!!!!
Áron: Szuuuper jó a tengeren lenni!!!
Alpár: Minden nagyon vagány, csak nehéz sátrat húzni nagy szélben.
Anita és Ady: Nagyon nagyon boldogok vagyunk és nagyon szeretjük a tengert. Sokkal jobb érzés biciklivel jönni a tengerre, mint más járművel.
Feri: Annyi a tengeren a kagyló, mint Kolozsváron a "pávázs”.
Boti: Üdv az otthoniaknak, a Dágadágának, a ,,vécsinoknak”, s nem utolsó sorban Herr Pálfinak, aki nagyon nagyon hiányzik. Vagány volt a 4 csillagos szálloda.
Tamás: Eljöttünk együtt PONT Kemények vagyunk PONT Hiányzik Borim FELKIÁLTÓJEL Üdv mindenkinek PONT
Márton Boti: Látom a tengert!
Tücsi: Végre a tengereeeen.... olyan Bümbiiiii!!!!
Zsuzsa: Imádom a hullámokat, nagyon vagesz minden!
Zita: Nagyon vagány a tenger, nagyon jó minden éééssss....
Dezső: A tengerparton ülünk, és nagyon jó minden, sok a kagyló s fúj a szél, de nagyon jóóóóó!!!!