2009. július 22., szerda

3. nap

A nagyajtai éjszaka után a templom harangjának hangjára riadt fel a csapat, pedig csak háromnegyed hét volt, nem pedig dél, ahogy azt egyesek gondolták ( ugye Ady?:)) No, de nem kellett még kelni, tehát pihentünk tovább.


A főszakács és segédei ismét konyhatündérkedtek, és a biciklitúrán már hagyománnyá vált „omlétö ku gyé toátyé” volt a reggeli menü, mindnyájunk nagy örömére.

A reggeli gyűlésen elolvastuk a blogot, majd a beszélgetés, mérlegelés során úgy döntöttünk, hogy még aznap délután tovább megyünk Nagyajtáról, és ezzel könnyítjük és rövidítjük a következő napok hosszú útvonalait.
Megnéztük az Erdélyben egyedülálló ’56-os emléktáblát, a templomot és a várfalat, és meghallgattuk Fekete Levente lelkész úr lelkes előadását elődeinkről.

Ágnessel bővülve a csapat elindult Bölön irányába. Majdnem gondmentes volt a haladás, csak kisebb figyelmetlenségből származó enyhe esések voltak, amik után ugyanolyan jó irányba haladt tovább a csapat.

Bodzaforduló előtt álltunk meg nagyobb pihenőre és megbeszélésre, és úgy döntöttünk, hogy itt válik el a csapat: egyik része 3 autóval előrement tábort verni és kaját készíteni, a többiek rövid falatozás után, gyönyörű napnyugta kíséretében vágtak neki a több kilométeres emelkedőnek.

Az éjjeli biciklizés jó iramban haladt, Sita Buzăului nevű településen álltunk meg vacsorázni, és itt vártuk be a visszatérő autókat. Mindent és mindekit felpakoltunk és haladtunk a táborhely felé, ahova hajnali félnégyre érkeztünk meg. Itt vártak a felhúzott sátrak, tábortűz és a csapat többi tagja.
Mire mindenki megvetette a sátrát a szomszédban a tanya kakasa már jelezte a hajnalhasadást. Reggel pedig tehén, pulyka és kutya hangokra ébredhetett a csapat, bár a sátor szaunahőmérséklete is lehetetlenné tette a pihenést.
Közös erővel (a főszakács vezetésével persze) fiiinom bundáskenyeret (amerikai társaink számára french toast) készítettünk, amitől mindenki erőre kapott.

Azután meglátogattuk az iszapvulkáni rezervátumot, ami minden szempontból különleges volt számunkra.

Egyik autó már Buzău vonatállomásán várja az új csapattagot, Jobbágy Júliát. Reméljük hamarosan csatlakozik hozzánk.
Most a csapat már az indulásra készülődik, egy kiadós dinnyézés előtt még sátrakat bontunk, utánfutókat pakolunk, hogy délután indulhassunk tovább. Addig gondolatban kövessenek bennünket! Melegen süt a Nap és jól vagyunk!

4 megjegyzés:

nyolcperhusz írta...

Oly iramban változnak az események, hogy Really Simple Syndication-ra (RSS) tettem a bloggot igy úgymond "real time"-ban olvashatom a történéseket....öööö...szóval na...meg akkor mindig látom milyen ügyes "blitzkrieg" expedició vagytok. Igy tovább és "szö né áuzim numa' gye binye"

Jóska írta...

Örvvendünk, hogy minden rendben, nagyon ügyesek vagytok, vigyázatok magatokra és egymásra. Állandoan lessük a friss híreket. Sok puszi.

neo írta...

A tegnapi nap meg az elsonel is kemenyebb volt. Jo hogy ma autoztok es nincs bica.
Egy kis alvasra autozas kozben biztosan senkit sem kell biztatni.
Nagyon varjuk a tegnapi kepeket.

Aak írta...

tanulságos történetek, megfontolandó tanácsok születnek itt. akár háziolvasmány is lehetne diákoknak, főleg akik hasonló kalandokra készülnek