2009. július 30., csütörtök

12. nap

Ma végre az otthonihoz hasonló tájakon jártunk.

Már a tegnapi vidék is dombosabb volt, de ma a bringázó csapat nagy emelkedőket mászott meg, kb. 700 méteres szintkülönbséget figyelembe véve. Indulás előtt reggelire előkerült a csokisbödön, hogy erejük legyen a merészeknek.

A végül 23-ra kiegészült bringás nagyon kemény volt, s az igazság az, hogy az alföldi egyenes utak után jól is esett mászkálni felfele. Igaz, erről ők vallanak a legjobban, hogy így volt e...
A társaság egyik része, ahogy már tegnap is jeleztük előre ment ebédet főzni, a másik része pedig az erdős, hol vadonatúj aszfalttal burkolt, hol köves makadám utakon mászkált Vrancea és Kovászna megye határánál.
Délután hét körül, amikor megérkeztek a bringázók Ozsdola mellé, már a finom ,,mámá si pujul” leves várta őket, azaz zöldségekben gazdag három csirkéből főzött leves, hagymás krumpli otthonról hozott sült húsokkal és utána pedig finom hűsítő dinnye. Az igazság az, hogy jól élünk.
A nagy díszebéd után mindenki egyik feléről a másikra fordult, úgy jóllakott, majd erőt vettünk magunkon, és a maradék 10 kilométert már szinte mindenki biciklin tette meg, az emésztés miatt is főleg.
Most már Kézdivásárhelyen vagyunk, mindenki kipakolt a Bod Péter tanítóképző tornatermében és sorban állunk, hogy végre zuhanyozhassunk. Nagyon köszönjük a kézdivásárhelyi barátainknak a fogadtatást (Farkas Ferenc a Református Kollégium igazgatója és Lestyán Sándor tanár úr), későbbre érkeztünk, mint ígértük, de megvártak, még a helyi sajtó is várt ránk! Az is jólesően meglepett, hogy régi bicatúrás barátaink, a kollégium volt pedagógusai Simi és Gombi kijöttek Sepsiszentgyörgyről elénkbe, egy kicsit újra átélni az éjszakai vonulásokat.
Puha matracokon, tisztán fogunk holnap délelőttig pihenni, majd Sepsiszentgyörgyig biciklizni, onnan ismét kocsikba szállunk és idei bicatúránk utolsó teljes napját Torockószentgyörgyön zárjuk majd a hagyományos oklevélkiosztással és értékeléssel.
Elnézést kérünk, hogy újabban kevés képet töltünk fel, viszont úgy látszik, hogy a sávszélesség a deltában jobban megengedte, mint az utóbbi két nap helyszíneiben.
Kívánunk mindenkinek jó éjszakát, jó pihenést, mi nagyon nagyon jól fogunk pihenni!




2 megjegyzés:

Neo írta...

Mar nagyon varuk hogy haza erjetek.
Jo ejszakat mindenkinek.

Nyik-nyik írta...

Egyre jobban közeledik hazaérkezésetek napja és őszintén bevalljuk mi már nagyon várjuk.
Az a kérésünk, hogy a Kolozsvárra érkezésetek hozzávetőleges időpontját közöljétek. Köszönjük.
Jó éjszakát mindenkinek. További kellemes bringázást a megmaradt két napban.