2011. július 25., hétfő

2. nap Torockószentgyörgy-Nagyenyed-Csombord-Enyedszentkirály-Marosszentimre (50 km)




Ereszkedés, ereszkedés hátán:), erről szólt a mai napunk. Bringázás szempontjából az egyik legkönnyebb napunk volt, idő szempontjából pedig egyenesen tökéletes. Olyan mint tegnap: se nem áztunk, de annyira nem is égetett a nap.

Az éjszakánk Torockószentgyörgyön hamar eltelt. Ez volt az első közös alvásunk:). Nagyon jó volt. Néhányan a szabad ég aludat aludtak, de sajnos hajnalban elkezdetett cseperegni az eső, s be kellett húzódniuk fedél alá, de nem volt vészes. Nem volt olyan vészes eső, senki sem ázott el nagyon, kibírtuk.



Megbeszélés és blog olvasás a torockószentgyörgyi unitárius templomban

Reggel, vagyis délelőtt 10 körül mindenki megébredt, és Boti ( a páratlan főszakács ) irányításával elkészítették a felbecsülhetetlen ,,mindent bele” rántottát. Jóllakva elindultunk Enyed felé, fantasztikus napsütés közepette. Enyedig nagyon jól haladtunk, egyetlen emelkedő sem volt, csak és kizárólag ereszkedtünk. Mindenki bringán volt és szó sem volt megállásról.

készül a reggeli:)


Enyeden míg Feri, Boti és Zsolt előrevitték a kocsikat Marosszentimrére, a mai szálláshelyünkre ( ez azért volt szükséges, mert a forgalom elkerülése miatt egy földúton mentünk, ami nem tett volna jót a kocsiknak ) Kovács Kinga bemutatta nekünk a Bethlen Gábor kollégiumot. Kaptunk egy-egy hot-dogot és már indultunk is Marosszentimre felé.

a kollégium udvarán foszforeszkálva

Egy rövid pihenőre megálltunk Enyedszentkirályon és körbenéztünk a Bánffy kastély körül. Nagyon jó volt látni, hogy az eddig elhanyagolt és omladozó kastélyt elkezdték felújítani. Éppen ezért elgondolkodtunk azon, hogy ezután a túrát nevét ,, Pusztuló kövek nyomdokában” - ról ,, Újjáépülő kövek nyomdokában” - ra változtatjuk:).

A munkások nem igazán örültek az érkezésünknek, de Zsolt pár kedves szót szólt hozzájuk és máris másképp viszonyultak hozzánk, sőt az épületben is körbevezettek. Tőlük megtudtuk, hogy a kastélyt európai támogatásból egyrészt, másrészt pedig a fehérmegyei önkörmányzat támogatásából építik újjá. Zsolt ezt a pihenőt nem úszta meg, ugyanis nem mulasztotta el beverni a fejét egy rozsdás szögbe. Enikőnek ez a seb sem jelentett gondot, hamar ellátta.

erkély-jelenet

Innen az út már kezdett emelkedni. Akadtak emelkedők, de nem okoztak nagy problémát. Kellemes délutáni bringázás volt a Maros partján a Szentimre felé vezető út.

már csak az a nagy emelkedő választott el Szentimrétől

Artúr sosem unatkozik

A szálláshelyünk a Marosszentimre gyönyörű gótikus stílusban épített templom udvara. A templom belső falain XV. században festett freskófestmények láthatók.

kész a sátortábor

Már mindenki pihen, a sátrak készen állnak, a vacsora alakul, mosdunk, vicceket mesélünk közben, bringákat javítunk, paradicsomot válogatunk, Sándor borotválkozik, Réka Enikőt masszírozza; szóval zajlik az élet:).

kötelező lábmosás

alakuló vacsora ( rántott sajt, hagymás krumplival:))

Ma sem volt semmi probléma. A kicsi golfról egy kis alkatrész esett, de az is megoldódott, illetve Metz úr kicsit elesett, de Enikő gyorsan közbelépett, s olyan kötözési módszert alkalmazott a sebre, hogy az megszégyellte magát, s már cseppet sem érezteti jelenlétét Dávid bal lábán.

Metz kibír mindent:)

Ezenkívül mindenki jól van, elkezdtünk színt váltani, viccesen barnulunk: a kézfejünk a kesztyű miatt fehérebb, térden alul még nem tudjuk eldönteni, hogy a nap vagy a kosz barnított meg, de az biztos, hogy már nem úgy nézünk ki, mint két nappal ezelőtt.

Nem úgy néz ki, hogy esne, sőt nagyon kellemes a az idő, ez vagy az jelenti, hogy állandóan két esőfelhő között haladunk, vagy azt, hogy nagyon elromlottak a meteorológusok előrejelző műszerei, de az biztos, hogy úgy a mi, mint az otthoniak imái meghallgattatta :).

Most pedig elkezdünk pihengetni, s felkészülünk a holnapi napra, de az üzeneteinkről ma sem feledkezünk meg:

Tomi-szervíz

M.Boti: Kezd teljes lenni a túra, mert ma bringáztam is. Elázott a bugyim is.

Réka: Elfelejtettem, köszönöm szépen Timi és Bogi, hogy kijöttetek vasárnap! Továbbra is jól vagyok és jól érzem magam.

Enikő: Kinga drága! Hálás köszönet a mai munkádért és hogy csak úgy percek alatt kijöttél hozzánk! Légy jó, viszlát Segesváron!

Toma: Mit csinál Banji?

Péter: Szeretem a bicatúrát!

T. Dávid: Kezem lábam gyógyul, olvassátok a bloggot!

S. Csabi: Jól bírom, s minden oké.

Sz. Sanyi: Köszönöm minden támogatónak, nekik köszönhetően az idén is itt vagyunk. Nagy segítség volt termékben, pénzben és lelki támogatásban.

L. István: Minden ok és az eső még mindig nem kapott el.

Emese: Nagyon színes nap volt!:) Mihai este sprijinul meu principal impotriva vantului. Mersi :) . Sok puszit küldök Bibi barátnőmnek és üzenem hogy ihajcsuhaj és mindenki aki lélekben szurkol nekünk.

M. Dávid: Nagyon ügyelünk a testi épségünkre.

Szekernyés Réka: Ma kipukkadt a kerekem, de Artúr hamar megjavította. (csak 3 fogó tört bele). Minden rendben és mindenkit puszilok.

Kati: Kimásztam egy nagy-nagy dombot. :D. Ma a kerekem is kipukkadt, de hamar megjavították. Puszilom Emesét!

Ny. Zsolt: Nem szeretem a köves utat.

Edgár: Szeretlek Anyu!

Bartha Ildikó: Kicsit vizes vagyok, de próbálok aludni. Ma bringáztam.


Update: kicsit megáztunk az éjszaka, de minden sátor kibírta:). Nem vészes. Most már süt is a nap:D:D

16 megjegyzés:

gipszjakab írta...

Van egy "kis" hianyerzetem a Bicatura kolozsvari magyar sajtobeli visszahangjaval kapcsolatosan. Akarcsak 2 evvel ezelott, a roman media szuperlativuszban ir a NAGY BICAS KALAND-rol, a magyar nyelvu helyi media pedig melyen hallgat rola.
A Citynews roman hirportal mar ma irt az indulasrol, jelezve hogy naponta fog tudositani a tortentekrol, a Transindex magyar hirportal aki raadasul a blog szerint MEDIAPARTNER is, egy szot sem emlit rolatok. 2009-ben en magam irtam a Paprika radionak megprobalva jelezni nekik hogy a kis kozossegunk egyik kiemelkedo kezdemenyezeserol van szo, de csak kioktatast kaptam, hogy OK tudjak mi a HIR, nekem mint hallgatonak fogalmam sincs ezekrol a dolgokrol.
Lehet hogy igy van, de velem van a baj hogy ujra hianyerzetem van ??

oreg bicajos írta...

"Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék,
Szép magyar BICASOK, aranyos leventék!”
Tenyleg, nem lehetne a kovetkezo turara egy "oreg fiuk" kategoriat is letrehozni ?
Jo vagyok tuzgyujtasban s meg a mosogatast is bevalalnam !!!
Szep almokat es jo idot holnapra.

neo írta...

Kituno a humorotok: a blogiro "állandóan két esőfelhő között haladt", van akinek a gatyaja is elazott, olyan is akit "az eső még mindig nem kapott el" es olyan is aki csak egy "kicsit vizes".
S meg mondja valaki hogy Einstein relativitas elmeletet nehez egyszeru szavakkal elmagyarazni.

Eri írta...

En is csillagom ! Jo szorakozast es kitartast ;)

pborika írta...

Szeretem olvasgatni ezeket a bejegyzéseket:) Ügyesek vagytok, sok sikert, jó szórakozást:)

bicadrukker írta...

Már nagyon vártam, hogy a reggeli kávé mellé ismét bicajos hireket olvashassak!! Ügyesek vagytok!

Kanizsai írta...

Öreg bicajoshoz csatlakozva, nem is tudjátok, milyen király dolgotok van. Élvezzétek ki minden percét, mert ez életetek egyik olyan élménye, amit sohasem fogtok elfelejteni. A nehéz percekre már egy hónap múlva sem fogtok emlékezni, de szép részek 20 év múlva is "frissek" lesznek.

F.Timi írta...

Sok sikert mindenkinek! Vigyázzatok egymásra és jó szórakozást!

nyiknyik írta...

Nagyon vártam, hogy hazaérjek és híreket olvassak rólatok. Minden utazótársam tudta, hogy miért sietek haza és mire vagyok büszke: arra, hogy a fiam (hátam mögött kijavítottak: fiunk!) olyan iskolába jár, ahol ilyesmiket szerveznek (és itt nem csak a bicatúrára gondolok). EZER KÖSZÖNET A SZERVEZŐNEK, SZERVEZŐKNEK !!! És, hogy olyan fiam (fiunk) van aki bekerült a bicatúrás csapatba, és aki az "ilyesmiket" felvállalja.
Örömmel olvastuk, hogy utatokat nem akadályozta a rossz idő és hogy jó a hangulat köztetek.
Türelmetlenül várjuk bejegyzéseiteket, hogy lélekben követhessük utatokat. Kitartást, jókedvet kívánunk! Ne feledjétek a csapatszellemet!
Vigyázzatok magatokra, vigyázzatok egymásra!

gyszabo írta...

Köszi szépen a kinagyitható képeket,már szemüveg sem kell, mindent és mindenkit jól látunk.Azt is, hogy a mosoly mindig ott ragyog az arcotokon,valószinüleg ezért kerülnek el titeket az esőfelhők.
Mosolygós szép napot továbbra is mindenkinek.

anya írta...

Remek otlete volt Szabo urnak a kepekkel kapcsolatosan. De jok a kepek! Orom nezni a csapatot, gyonyoru a marosszentimrei templom, a Banffy palota es... meg az ustbe is belelatunk:)
Szivvel-lelekkel veletek vagyunk, tovabbi jo utat!

Biborka írta...

Mesinek köszönöm az ihaj-csuhaj puszit :), már nagyon hiányzik itthonról. Szeretettel üdvözlik többen is az uszodából, ahol most biztosan egyik kört a másik után úszná le, na de ő most kizárólag CSAK a biciklipedálokra koncentráljon :))
Ildikónak külön gratula a mai bicajozáshoz, ezaz Szöszi mindent bele :)puszillak
Ezenkivül kitartást kivánok és "viel Spaßt :)"az egész bicajos csapatnak, mndenkit szeretettel üdvözlök. Irtó büszkék vagyunk rátok, mi az itthoniak :)

oreg bicajos írta...

Nagyon varjuk a mai hireket.
K-varon sokat esett az eso a tegnap este ota, remeljuk tovabbra is veletek volt a szerencse es nem kellett a "slick"-rol esogumikra valtani a nap folyaman.
Ne feledjetek az esogumikhoz AC/DC ritmus jar:
"Cause I'm T.N.T, I'm Dynamite"

csemese írta...

Ma reggel két jövendőbeji bicatúrás legényke azon tanakodott a blog olvasás közben, vajon ők mikor mehetnek először. Lelkesedéssel olvasták és nézték a blog híreket.
Külön szurkolunk a Rékáknak. Úgy a tapasztalt mint az újdonsűlt bicásnak. Nyomon követünk titeket.
Egy régi bicás barátomnak az volt a jelszava túra indulása elött, hogy "Tekerd, tekerd, reszkirozz!!!"

Kitartást és szép időt kívánunk nektek.

Magdi írta...

nagyon várom minden este a hireket Rolatok. Minden kőszőnet azoknak akik időt nemkimélve tudositanak az ott tőrténtekről.
Két kis unokám vigyázatok egymásra és mindenkire. Bűszke vagyok az egész csapatra.
A jo kedv ezután is legyen kisérőtők. Mi drukolunk Nektek.
Hajrá bicajosok.

P Tamás írta...

Támogatom az öreg bicajos javaslatát, jövőre mi szülők elindulunk majd szemből és félúton találkozunk! :)
Péter,mi meg büszkék vagyunk rád is meg Katira is!