8. nap

Az Új Moldva előtti emelkedő


Így kajálunk bicatúrán... megfontoltan és nyugisan.


Végre elérkezett a nagy pillanat !!!!!


I. Ferencz József emléktáblája előtt.


Lubickoltunk a Dunában.


Szalmakrumpli ipari mennyiségben.

Kedves otthoniak!

8. nap, már érezzük a Duna szagát. Későn ébredtünk a Néra völgyében, de már nagyon közel van a Duna, mindenki arra gondol, hogyan fog fürödni a vízbe, mások a halakat szeretnék kifogni.

A nagy kaptatón a hegy tetejéig 9 ember indult el bringán, majd a többiek is csatlakoztak autókon. Nagyon nehéz útszakaszon kellett vegigmenni, de végül autókkal és bringákkal valahogy megmásztuk az elöttünk levő nagy hegyet. Az iszonyatos hőségben több pihenőt tartottunk, de a leghosszabb Új Moldvában volt, ahol ebéd (párizsi, friss vekni, paradicsom, paprika és sajt ) után rendbetettük a bicikliket, hogy mindenki a maga bicaján lássa meg a Dunát. Innen már kb 20 km választott el a célpontól. Útközben találkoztunk 6 biciklissel akik barátságosan köszöntöttek és mi is integettünk nekik. Zsolt és Ady ebéd közben előre mentek táborhelyet keresni.

Az első látvány nem maga a víz volt, hanem egy puszta, száraz, homokkal teli rész, de mindezek után megjelent maga a Duna teljes pompájában... Ahogy a Duna beér országunkba, végig hegyek között folyik (a hegyek látványa megér minden fáradtságot) . nagyon látványos kastélyromokat tekinthettünk meg a hegység Szerb oldalán, ugyanakkor ahogy haladtunk tovább az úton megnéztük a Ferencz József császár tiszteletére emelt óriási emléktáblát, amely látványosan van a sziklába bevésve, és már jóval több, mint száz éve emlékeztet arra, hogy az Osztrák-magyar monarhia idejében kezdték meg a Duna vízszabályozását.

A Duna partján, a határőrség tulajdonában levő területre engedtek be minket (szegény határőrök már annyira unták magukat, alig várták, hogy megjelenjünk ).

Végül megérkeztünk a táborozó helyre, ahol felhúztuk a sátrakat, majd „lubickoltunk” egyet. Ezt követően intenzív szalmakrumpli sütésbe kezdtünk. A lányok dolga volt a hozzávalók elkészítése („muzsdéj”, reszelt sajt, extrém csípős paprika és fokhagyma keverék, paradicsom). A fiúk közben tüzet „csiholtak” , majd nekifogtak az „ipari mennyiségű” krumpli megsütéséhez. A végeredmény egy nagyon finom és laktató vacsora volt. Mindezek után egyesek, akiknek még volt erejük horgásztak, mások pedig álomra tértek.