Amitől féltünk, az be is következett, viszont az egyik leghosszabb nap végén állva az egész egy kis kalandnak tűnik. A lustaságot félretéve reggel nyolckor keltünk és elvégeztük teendőinket.
Reggeli után éltünk a Gheorghiu mérnök úr által felkinált lehetőséggel, és ellátogattunk az Európa-szerte egyedinek számitó Úz völgyi viztároló gátjához.
Kivételes szerencsében volt részünk, mivel megtekinthettük a gát belső szerkezetét is, és számunkra érthető magyarázást is kaptunk a gát és a vizerőmű működéséről. Az egyetlen dolog, ami számunkra felfoghatatlan, az a gát mozgása (ebben áll egyedisége is): a gát nem egy massziv betontömbből áll, hanem 33 kisebb pillérből. Ha ezek közül egyiken valamilyen rongálás következik be, a többi képes fenntartani az egész gátat, és a hibásodást helyre lehet hozni. A pillérek „száraz” része nyáron kitágul, a vizes része összehúzódik, télen pedig mindez forditva történik. A gát előre-hátra mozog a völgyben. Igaz, hogy ez a mozgás nem észlelhető, viszont mérhető (kb. 5 centimétert mozdul el évszakonként). A látogatásról még egy annyit el kell mondanunk, hogy ahhoz, hogy megtekinthessük a gát belsejét, pontosan 36o lépcsőfokon kellett le-, majd visszamászni. De ilyen kemény bicatúrásoknak meg se kottyant (vagy igen?).
Szomjúságunk által hajtva nekikeseredtünk az útnak és Kománfalváig tekertünk. Itt egy hosszabb pihenőt tartottunk, ami alatt a főnökök bevásároltak. Mire elindultunk, egy kicsit későre járt az idő, viszont már nem volt olyan meleg és sokkal jobban lehetett haladni. Innen már meg sem álltunk a Gyimesekig, az ezeréves határig, főleg, hogy önkéntes rendőri segitségünk is akadt, akik megkönnyitették a közlekedést a forgalmas úton. Gyimesbükk előtt megnéztük a felújitott ex-MÁV bakterházat, ami pont az ezeréves határon feküdt.
Itt előbb ettünk egy jót, majd a bakterház előtt természetesen elkészitettük a nap n-edik csoportépét. S mert a napunkat több, mint ezer lépcsővel kezdtük, miért ne folytattuk volna lépcsőmászással? Ugyanis a sorompók alatt áthaladva felmászhattunk Rákóczi várának romjaihoz. 
Ezután magunk mögött hagytuk a lépcsőket és úgy döntöttünk, hogy legyen is bármilyen messze a mai sátorhely, elmegyünk odáig, s már csak azért sem alszunk kényelmes ágyakban (választási lehetőség adódott a sátorozás és a panzió között, de a túlnyomó többség a sátorozást választotta). Tovább indultunk és megállás nélkül tekertünk mostani szálláshelyünkig. 
Ne kérdezze senki, hogy hol is vagyunk, mivel nem tudjuk megmondani, de a tájat leirjuk, már amennyire a sötétség megengedi: patak, tisztás, erdő (fenyves) a Hidegségben, úton Háromkút fele a Gyilkos tó irányában. 
A lehető legkisebb helyre már mindenki felhúzta a sátrát és az utolsó vacsorakészitési folyamatok mennek végbe. 
Majd mindenki aludni tér, de előtte üzenünk.
Frédi: nagyon jól vagyok, szuper a túra, jó a hangulat. Puszi haza, nincs térerő, majd hivlak.
Arabella: minden ok, puszilok mindenkit.
Tücsök: ma letertem több, mind 9o km-t, és le sem szálltam a bicikliről (az oszi ki van akadva, szerkesztői megjegyzés).
Sanci: sziasztok! Jól vagyok. Ma simán medvékkel fogunk aludni, azt sem tudom, hol vagyunk. Ne idegeskedjetek. Puszi.
Tamás: fáj a hátam, a lábam, de egyébként jól vagyok.
Szatmári Sándor: az embernek vannak határai, s én nem akartam túllépni. Ma egész nap autóban ültem hasfájás miatt.
Szatmári Sándor és Tamás: Hellász, kövesd a blogot és irjál kommenteket. Igazad volt (Sanyi), előre, CFR!
Biró István: jó volt ez a nap is és jó lesz a többi is, ha ha ha.
Gábor: jól vagyok, de azért eléggé hideg van, és nem kellemes éjjel felhúzni a sátrat.
Szabó Péter: ma sikeresen meg tudtuk mosni a kocsit. Kösz szépen, Zsolt!
Anna: minden rendben, az egész túra leggyengébb teljesitményét értem el (nagyon, de nagyon sokat ültem autóban). Amúgy beleszerettem a tájba, pláne a szálláshelyünkbe (látatlanban, mivel nem tudom, hogy hol vagyunk, nem látunk az orrunk hegyéig sem)... jól vagyok, puszi mindenkinek.
4 megjegyzés:
Sziasztok, két napig nem voltam figyelmes, s ime lemaradtam a bejegyzésekről. Szerintem nincs miért elkeseredjen az, aki autóban ül egy pár napot, pár kilométert. Hisz nem vagytok profi biciklisek, csak egy pár jópofa és ambiciózus diák, lelkes tanárokkal. Mindenképp egyedi élményben van részetek, s nem is akármilyenben!
Rem�lem csak bar�ts�gos medv�k k�sz�ltak a k�rny�ken �s �pen,eg�szs�gesen �bredtetek ma reggel hogy ujabb gy�ny�r� helyekre karik�zzatok.Tam�s,most m�r biztosan tudjuk hogy ott vagy a t�r�n mert egyre t�bb k�pen vagy rajta.Sanyi neked gy�gyul�st kiv�nunk,hi�nyoltunk a fot�kr�l.
@ Sanyi & Tamas : Kovetem a blogot es ha mar kertetek irok is…Hat Sandor oszinten nem gondoltam, hogy a kocsiban fogsz kikotni, barmilyen hasfajas vagy mas problemad adodjon...Na de mindegy a jo baratok azert vannak, hogy vigasztaljanak nem szivassanak, szoval igazad van,az embereknek vannak hatarai es ha ezt elerted akkor nem kell tullepni.( a szivatast majd megkapod itthon, mikor mar elmulik a banatod ))))))). Tamas te meg ne add fel, most itt az eselyed, hogy megmutasd ki a fonok...Remelem a telefonotok nincs lemerulve, este 10 korul hivlak, kell beszeljunk valamit….
@ tobbiek : Hajra, ugy tunik az iden uj bajnokot avatunk ( ha mar sandor az iden nem birta vegig). Aki kibirja vegig biciklin tolem kap egy ESEUL konyvet ajandekba )))).
Szégyellem is magam , mert mindég azt vártam, hogy a beszámolótokat elovassam. Most eszmélek fel, hogy már déli 1 óra van és még nem tudok rólatok semmit. Vagyis elfelejtettem elolvasni, a sok munka kiszoritotta a fejemből.
Nagyon irigyellek TITEKET, habár kétszer is voltunk VELETEK, aminek nagyon örülök és megtiszteltetésnek érzem, hogy az utolsó este is ott lehetünk:).Nagyon jól telt veletek. Történt egy érdekes incidens,mikor az autókulcs eltűnt, de annak is megvolt a varázsa. Jó volt a hangulat. Várom a következő bicatúrát.Gratulálok a sok szemét összegyűjtéséhez. Köszönöm Réka Tanárnőnek és Zsolt papbácsinak, hogy megszervezték a túrát és a jövőben szeretnék segitségükre lenni, hogy minden évben megszerveződjön a BICATÚRA:). Igy lehetősége adódik Gyulának is, hogy mire NAGY lesz, tökéletes BICATÚRA legyen:). Aktivabban szeretnék résztvenni. Dicséretreméltó csapat vagytok:).
Minélelőbbi viszontlátásra:)
Örülük, hogy megkerült az Erika néni kedvenc tányérja.
Megjegyzés küldése