2011. augusztus 4., csütörtök

12. nap

Mindenek előtt bocsánatot szeretnénk kérni, hogy a tegnapi képek nem kerültek még fel a blogra, de csodás országunk gyönyörű tájain csak a gyönyör van jelen, térerő sehol semmi…sajnos, de azért nem marad ki. Meglesznek a képek is, mert az ígéret az ígéret.

Ebben a pillanatban már mindenki a hálózsákját pakolja a szabad ég alá, ugyanis közösen kint alszunk, meguntuk a sátrat s kipróbáljuk, hogy így, eső nélkül milyen Marosszentimrén (tulajdonképpen ezért tértünk ide vissza, hogy megtapasztalhassuk, hogy milyen itt a csillagfényes éjszaka, no meg a holnapi kolozsvári induláshoz is közelebb van). De azért a mai napon keményen megdolgoztunk azért, hogy ide érhessünk.

A reggeli után gyorsan bringára ültünk, és elindultunk…azaz indultunk volna, ugyanis Sándor a vezérünk, Zsolttal kieszelték, hogy még egyszer utoljára ruhástól becsaljanak a vízbe. Sándor elindult, vett egy éles kanyart, letette a bringáját, s beleugrott a vízbe. Mivel ha bringán vagyunk mindenkinek, azt kell tennie, amit az első bringás épp csinál, nem volt visszaút. Őrülten rohantunk mind a vízbe, s aki nem volt, azt is becsaltuk magunkkal. Ez a tett két nemes célt szolgált: egyrészt felfrissített és rendesen felébresztett, másrészt pedig a nedves ruháink tartósan hűsítettek a tűző nap ellen.

Visszafele haladva megálltunk a rendőrkapitány barátunk háza előtt, megköszöntük a szíves vendéglátást és utunkra is indultunk. Az idő még túl jó is volt, hátszél is volt, úgyhogy célegyenesben voltunk.

Megálltunk Alsófarkadinon és megnéztük az Akadémia által felújított Nopcsa kastélyt. Ismét jól esett látni, hogy a pusztuló kövek lassan újjáépülnek.

Aztán eltértünk a forgalmas útról, és a DN7-es úttal párhuzamosan haladtunk, hogy mindenki biztonságban lehessen. Megálltunk egyet Algyógy előtt ebédelni. Elővettük a finom pástétomunkat, a paradicsomot, Zsolt hozott nekünk finomabbnál finomabb sajtokat és fagyit, úgyhogy semmiben sem szenvedtünk hiányt.

Közben a két Boti, Szilárd és Júlia előrehaladtak előkészíteni a vacsorát. Ismét kettészakadtunk, sőt háromba, mert Júlia Gyulafehérváron maradt előkészíteni a Feri által gyönyörűen megrajzolt okleveleket.

Mindenki a legnagyobb rendben megérkezett a szálláshelyünkre a csodálatos templom udvarára. Boti fenséges lakomájától mindenki kidőlt, így hát a mai napot le is zártuk.

Mindenki csodálatosan teljesített: a bringások nagyszerűen tekertek a kocsik nagyon ügyesen védtek, sőt a kiváló adó-vevőknek köszönhetően Zsolt összebarátkozott a kamion sofőrökkel és ők is hajlandóak voltak rajtunk segíteni (szándékosan lassították a forgalmat, hogy biztonságban haladhassunk).


Nagyon szépen köszönjük a mai bejegyzéseiket, kedves Ercsey Ravasz Ferenc úrnak különösen hálásak vagyunk, hogy figyelemmel követ bennünket és bátorít a messzi távolból. Megtiszteltetés, hogy az Önhöz hasonlóak is elismerően tekintenek ránk.


Kedves Öreg Bicajos nagyon köszönjük az elismerést. Különösen jó érzés, hogy a szülők is ennyire értékelik a munkánkat és értik, hogy miről szól az egész túra. Mégegyszer nagyon szépen köszönjük mindenkinek.

Terveink szerint holnap délután 6 órára érünk az iskolánk udvarára. Ennek érdekében korábban kell kelnünk, úgyhogy a képek sajnos ma sem kerülnek fel, de ígérjük, hogy ami késik, nem múlik.

A szülőket pedig megkérjük, hogy készüljenek fel a látványra: mocskosak leszünk, két árnyalattal sötétebbek, borzosabbak, úgyhogy, már mi sem vagyunk a régiek külsőleg sem…Mivel mindenki ki van dőlve, ezért a hagyományos tábortüzes kiértékelő a reggeli beszélgetésre marad, sőt (!) idén az a nagy tervünk, hogy az okleveleket az udvaron fogjuk átadni az Önök jelenlétében. Amennyiben kedvük van süteményt vagy bármilyen finomságot készíteni, azt nagyon nagy szeretettel fogadjuk, hiszen sokan csak vasárnap kerülnek majd igazán haza…

A holnapi napról is lesz majd bejegyzés, úgyhogy, még ne szokjanak le nagyon az olvasgatásról. Mindenkinek szép napot, és találkozunk pontosan délután hatkor!

14 megjegyzés:

Csabi írta...

Hajrá, hajrá:)

Eri írta...

Jo utat ! Vigyazatok magatokra ;)

oreg bicajos írta...

A Szabadsagbol olvasom hogy talan penteken mar itthon lesztek. Ezek szerint nem eliras a dolog, pedig most jott meg az igazi strand ido.
Az idojosok szerint ezek az utolso "igazi" nyari napok, a jovo hettol mar bekoszont az osz ?!?
Sebaj, a bringa esoben, sarban is sok szorakozast nyujt, a Ti turatok a legjobb erv erre.
Hatszelet es napsutest kivanok az utolso km-ekhez, nagyon varunk haza.

nyiknyik írta...

Felejthetetlen élmények, aktív kikapcsolódás természetközelben olyan összetartó közösségben amilyen a tietek ... ezt nem fogjátok soha elfelejteni.
Jó gurit hazafele!

oreg bicajos írta...

Vegre felebredt Kolozsvar es mostanra tenyleg nincs mar egyetlen olyan komoly magyar mediaszereplo sem varosunkban aki ne irt volna Rolatok. Megerdemlitek mert nem mindennapi teljesitmeny egy ilyen tura sem a szervezoknek sem az egyszeru resztvevoknek.
Minden tiszteletunk TANARAITOK-nak akik bevallaltak a tervezes, elokeszites, "sponsor" kereses halatlan, idoigenyes feladatat es felaldoztak 2 hetet a nyari vakaciojukbol a tura lebonyolitasara.
Vallaltak hogy epen, egeszsegesen elvisznek es haza is hoznak mindjajatokat.
Nem kertek semmit cserebe ahogy ez ma szokas, hanem szivbol, lelekbol a csapat, az "ugy" mellett allnak, mindenkire odafigyelve hogy ne legyen senki akinek nem egy eletre szolo elmeny ez a 2 het. Es nem eloszor teszik.
Kulon koszonet a tura "BARATI KORE"-nek azoknak az embereknek aki sokadszor mar veletek vannak, szallitjak a "cuccot" sajat autoikat rongalva, javitjak a bringakat, mindenben segitenek lehetove teve azt hogy mar 7-szer tudott utra kellni a "nagy csapat".
Va multumim din inima !
Halasak vagyunk a JZSUK VENDIAK-jainak, akik ujra eljottek es most is a tura nehezet vallukra vettek, lehetove teve hogy a kisebbeknek tobb ido jusson pihenesre, szorakozasra.
Naluk nelkul nincs tabori konyha, nincs blog, nincs film, nincs "csapat", nincs...
Buszkek vagyunk az ISKOLANK-ra amely ilyen embereket nevelt.
Nagyon buszkek vagyunk RATOK hogy vallaltatok es holnap mar azt mondhatjuk hogy MEGCSINALTATOK !!!
Lemondtatok 2 hetre a "gepezesrol", TV-rol, a kenyelmes agyrol, a mama foztjerol. Ferfiasan lebirtatok a km-eket, hegyeket, lejtoket, faradsagot, satort esoben es jo idoben.
Regebben azt mondtak csak akkor lesz ferfi a fiubol ha mar volt katona.
Ma batran mondhatjuk azt hogy mindenki kinotte a "gyerekcipot" aki vegig csinalta ezt a 2 hete veletek.
Utoljara, de nem utolso sorban minden tisztelet es koszonet a BICATURA megalmodojanak, szivenek es vezetojenek: SOLYMOSI TANAR UR le az osszes kalapokkal !!
Kar hogy az ilyen embert meg nem tudjak klonozni, elkelne belole legalabb egy, minden magyar iskolaba.

nyiknyik írta...

Mi itthonról köszönetképpen tisztelettel megemeljük képzeletbeli sisakunkat a szervező, szervezők előtt.
Az élmények élénken élni fognak a lelketekben. "A lélek memóriája a hála, a köszönet". A túra utolsó közös estéjén Ti, diákok, se feledjétek ezt!

Eri írta...

Alul irom en is a draga koszonetet mindenkinek aki megszervezte ezt a gyonyoru elmenyt a gyerekeink szamara. A szakacsoknak :) akik olyan fincsi eteleket keszitettek :)Turelmetlenul varom az uj kepeket ....

Csabi írta...

Gratulálni szeretnék mindenkinek, aki végigcsinálta a túrát! Nem kis dolog ez a tévé,számítógép, videójátékok korában! Már bizonyára ti is tudjátok, a kerékpár kiválóan alkalmas a test és lélek karbantartására, közösségépítésre! Tekerés közben el tudunk merülni kicsit a gondolatainkba, ezáltal segít magunkat is jobban megismerni. Csak így tovább!!! (És ha megengedtek egy személyes dolgot is: ma átléptem a 75000. nyeregben töltött kilométert. Mi kedden indulunk 10 napra, lehet csatlakozni,akinek véletlenül nem lett volna ez elég:) ).
Kitartást az utolsó naphoz!

Ildikó és Csaba írta...

Várni foglak a kolégium udvarán,kitartás mindent bele

anya írta...

Udvozlet minden Kedves Bicajosnak!

Mar alig varom, hogy lassalak, ugy koszosan, kocosan, barnan, ehesen... edzetten. Orulok, hogy ilyen jol "belehuztatok" , eppen ezert sutok Nektek finom nutellas es mozzarellas palacsintat. Kivetelesen "servizet" is kaptok utana (vagy elotte:).
Varunk nagy-NAGY szeretettel!!!!

Gulácsi Orsi írta...

Le az összes kalappal elöttetek!:) Megtettétek ezt az egésszet,ugy hogy senkinek semmi baja nem lett,mindenki jól van, s ami a legfontosabb az hogy jól éreztétek magatokat.Nem akkárki tudta volna ezt az egésszet végbevinni.Gratulálok mindenkinek!

anya írta...

Utoirat:
Ragyogtok, gyonyoruek vagytok, de ennek a Surgyelannak is jo kis vityilloja van:D .

M. Réka írta...

Emberek! Olyan jó visszaolvasni :)
Nagyon hiányzik... Szerintem tudjátok mire gondolok.

Névtelen írta...

Whoa! This blog looks exactly like my old one!
It's on a totally different topic but it has pretty much the same layout and design. Wonderful choice of colors!

Also visit my blog post; bancuri cu banateni