1. Nap

Kedves Mindenki!

Nagy szeretettel köszöntünk mindenkit a kilencedik biciklitúra első hivatalos napjának végén. Végre van amiről, és akikről írni. Amint valószínűleg azt mind tudják ma, hajnalok hajnalán, reggel nyolc órakor 39-en útnak indultunk a Transzfogaras fele. Az iskolánk udvara ma reggelre tele volt csomagokkal, otthonról hozott édességekkel, étellel, izguló szülőkkel és álmosságukat leplezni próbáló bringásokkal. Nyolc óra után pár perccel, miután megtörténtek az érzékeny búcsúk, illetve miután sztárkodtunk egy kicsit a helyi sajtónak nekiláttunk az útnak. A rendőrség pontban nyolckor megérkezett az iskolánk elé, teljesen jó szándék által vezérelve. Segítettek nekünk a városból kievickélni. A vasárnap reggeli forgalom egyáltalán nem jelentett gondot, mégis sokkal nagyobb biztonságban éreztük magunkat a rendőrség kíséretében, és ezúton is köszönjük a segítségüket. Ajtony fele haladtunk, azaz haladtunk volna, de egy kis technikai malőr miatt elnéztük a város kijáratánál lévő letérőt és szinte eltévedtünk, no de hamar észrevettük és gyorsan kijavítottuk a hibánkat. Ajtony és Tordatúr között nagyon jól haladtunk, ez a szakasz tökéletes volt arra, hogy összeszokjunk. Tordatúr után kissé forgalmasabb útszakasz következett, viszont különösebb gondot ez sem jelentett. Torda után rövid ebéd szünetet tartottunk, Torda városának biztonságot sugalló tankjainak közelében (a Harasztos fele vezető út mellett fekszik a „poligon”, s itt még talán dédnagyapáink által használt tankok találhatóak, roppant biztató látvány volt, már tudjuk, hogy jöhet bármi, a tordai tankok állandó készenlétben állnak, hogy megmentsenek bennünket).

A rettentően jól eső szendvicsek után folytattuk is utunkat. Harasztos után következett az izgalmas, valódi bicatúrás útvonal. Előtte egy kis hűsülésre szakítottunk időt, ahol mindenki alaposan megmosta az arcát, kicsit a fejét. Itt még Zsolt is bringára pattant és Mikenak jutott az a megtisztelő feladat, hogy a 200-as Audit vezesse, azaz csak vezette volna. Az Audi nem bírta a hőséget és minden újraindításkor kikövetelt magának egy kis bíztatást, tolás formájában. Aggodalomra viszont semmi ok, Feri itt van és dolgozik rajtaJ.  Na, de ott tartottunk, hogy az út nagyon jó volt, a nap egyre erősebben sütött, éppen ezért a következő megállónknál néhány, pontosabban 70 darab fagyit pusztítottunk el.

Aztán nagyon jó tempóban haladtunk tovább, a szokásos három csapatra tagolódva (száguldók, közepesen gyors sebességgel haladók illetve a bringázás közben a tájat is csodáló, éppen ezért kicsit lassabban haladók csoportjai). Így érkeztünk meg Magyarszentbenedekre, az unitárius templom udvarára. 





A templom, annak ellenére, hogy mára sajnos már jóindulattal is csak öt gyülekezeti tagot találunk, nagyon jó állapotban van. A gondnok néni, a szomszédok nagyon kedvesek, vízzel, fával és hasonló dogokkal segítenek ki bennünket.

Most már áll a tábor, sátrak nélkül, mert úgy döntöttünk, hogy annyira jó idő van, hogy egyenesen kár lenne sátrakban aludni ma. A vacsora is készül, és még csak fél kilenc óra van. S hogy senkit se furdalja nagyon a kíváncsiság azt illetően, hogy ma este mivel laktatja jól éhes hasát a biciklis eláruljuk, hogy a fejedelmi vacsora nem más, mint rántott sajt (igen, ez a szokásos fejedelmi rántott sajtJ) finom krumplival és Boti mesterszakácsunk által készített finom öntet.

Mi köszönjük jól vagyunk és eszünk ágában sincs visszafordulni, illetve, ahogy az ma reggel ez már elhangozott az udvaron, az idei biciklitúra beindult és már semmi és senki nem tud bennünket megállítani!

Amennyiben a térerő megengedi holnap is igyekszünk a facebook-on folyamatosan közölni, hogy merre járunk és épp mit csinálunk, úgyhogy holnap is érdemes a pofakönyvünk oldalát látogatni. Köszönjük a mai üzeneteket illetve a sok biztatástJ. Ne hagyják abba, a nagy hőségben ez is erőt ad.

A képekkel és a mai üzeneteinkkel búcsúzunk mára. Holnap újra jelentkezünk.

Üzeneteink:

Foga: Anya, ügyelj a kutyára, és öntözd a füvet, de ne sajnáld a vizet. Ne hívj!

Fery:A műanyag „colier”jobban tartja jobban tartja a ragtapaszt, mint a saját ragasztója.

Eszter: Egész nap biciklin voltam,, szidhattok nyugodtan! De azért jól vagyok!

Kevin: A biciklivel semmi műszaki gond nem volt, kibírtam a mászásokat gond nélkül.

Orsi: Nagyon jó volt az első nap! Ahogy megérkeztünk, és felfújtam a matracomat, már négyen fekszenek rajta! És a naptej fogytában van.

Balázs: Minden rendben, nagyon élvezem, remélem, továbbra sem lesz semmi gond.

Huni: Nagyon jó volt! Kicsit hosszú, de túlélte mindenki!

Feri: Az első nap kicsit nehéz volt, de nagyon szerettem a hangulatot, és megtaláltam a csomagomat!

Dóra: Szinte végig bicikliztem, és minden úgy van. hogy elképzeltem. A telefonom nem működik, mert nincs jel, de holnaptól remélem, beindul.

Kati: Nehéz volt, de végig bírtam. Puszi!

Kázmér: Jól vagyunk, csak nincs jel, azért nem írok!

Wilson: Semmi gond nem volt eddig! Hugz az otthoniaknak!

Misi: Minden rendben van, majd hívlak!

Ádám: A sebemnek nincsen semmi baja, jól vagyok. Minden nagyon szép és jó!

Gergő: Az első nap jó volt. Nehéz volt, de bírtam.

Bence: Jóanyámnak üzenem: az úton ne vagánykodj, lassan és biztosan haladj. Olvasd a blogot!!!

Nagyinak üzenem: vigyázz a házra!

Apámnak üzenem: Ne hívj, de vigyázz a csikóra!

Mike: Hard day…

B. Dávid: Leégtem, mint egy traktorista, de azon kívül minden rendben. Nagyon jól érzem magam, és nagyon finomat vacsoráztunk.

Szabi: Szerencsésen megérkeztünk. Sajnálom, hogy nincs jel. Minden rendben volt az úton. Meg is vacsoráztunk már.

Zsolt: Erdélyben gyártott svájci ontosságú óra szerint működtünk egész nap. Nagyon jó csapat vagyunk. Már első nap gratulálnom kell az újoncoknak is!